A részvény olyan tulajdonjogot megtestesítő értékpapír, amelynek névértéke a részvényt kibocsátó vállalat alaptőkéjének egy fixen meghatározott része. Ennek két következménye is van: egyrészt a részvényesek mind tulajdonosai az adott vállalatnak, másrészt egy vállalat részvényeinek árfolyama kéz a kézben jár a vállalat teljes piaci értékével. Egy tőzsdei vállalat piaci értékét könnyedén kiszámolhatjuk, hiszen csak meg kell szoroznunk a kibocsátott részvények számát a részvényárfolyammal.

Az árfolyam a részvények iránti keresleti és kínálati viszonyokat képezi le. Az árfolyam mindig a legutolsó tőzsdei kötési árral egyenlő, ennek következtében az ár emelkedik, ha a kereslet erősödik, míg az ár csökken, ha a kínálati oldalon jelentkezik túlsúly.

Egy részvény pillanatnyi keresleti és kínálati viszonyairól a részvény kereskedési könyvéből tájékozódhatsz.

A részvénybefektetések esetén nem csak a hozamot, hanem a befektetett tőkét is kockáztatja a befektető. Az árfolyamainak bizonytalansága miatt a részvények tehát magasabb kockázatot rejtenek. A részvények árfolyama azért kevésbé kiszámítható, mert előre nem látható tényezők is hatnak rá. (Ha például részesedést vásárlunk egy olyan gyárban, ami később egy természeti katasztrófa következtében megsemmisül, akkor befektetett pénzünk elveszett.) A vállalt kockázatért cserébe a befektetők részvényeiktől magasabb hozamot várnak el, mint az úgynevezett kockázatmentes befektetésektől (pl.: bankbetétektől).

A részvényeken elért hozam két forrásból származhat, a vállalat által a részvényeseknek fizetett osztalékból, vagy a részvényeken elért árfolyamnyereségből.

Bizonyos vállalatok osztalékot fizetnek tulajdonosaiknak, mintegy „megköszönve” a részvényesnek a vállalat finanszírozását, ezen vállalatok papírjait osztalékfizető részvényeknek hívjuk.

A vállalatok másik csoportja az üzletmenet által megtermelt készpénzt nem fizeti ki osztalékként a tulajdonosoknak, hanem inkább a további növekedés érdekében befekteti azt. Ha a növekedés, az értékteremtés sikeres, akkor a tulajdonosok jutalma a vállalat értékének, s ezen keresztül a részvények árfolyamának emelkedése lesz. Ezeket a részvényeket növekedési részvényeknek hívjuk.

A részvényeken elérhető árfolyamnyereség akár többszöröse is lehet a bankok vagy az állam által biztosított kamatoknak, hozamoknak. A strukturált (diverzifikált) befektetések jelentik a modern befektetések lényegét, ahol a kockázat osztott, „nem mindent egy lapra teszünk fel.” Ha tehát kellő információk birtokában átgondolt döntéseket hozunk, akkor részvénybefektetéseinkkel meghaladhatjuk a bankbetétek vagy állampapírok hasznát. Ezt igazolja az is, hogy az elmúlt évtizedekben a háztartások szerepe egyre inkább fokozódott a részvénypiacokon, leginkább az értéktőzsdéken, köszönhetően a szabályozott piac biztosította átláthatóságnak, megbízhatóságnak.