A sikeres befektetéshez elengedhetetlen a pénzügyi termékek ismerete, azonban mindez önmagában kevés. Választási lehetőségeink száma a végtelenhez közelít, így egyáltalán nem könnyű feladat, hogy megállapítsuk a számunkra megfelelő befektetési formát.
Most induló blogsorozatunkban egy alapvetően óvatos befektető szemléletmódján keresztül szeretnénk bemutatni, hogy miért is érdemes megtakarításainknál a részvényekben is gondolkodni, a biztos hozamot jelentő államkötvények mellett. Mivel a portfólió építés témaköre meglehetősen széleskörű, így egy többrészes blogsorozat keretében tervezünk foglalkozni a témával gyakorlati példákon keresztül bemutatva, hogyan lehet optimális portfóliót építeni. Sorozatunkban az egyszerű számításoktól indulva kívánunk eljutni a haladóbb szintű portfólió optimalizációs modellekig.
Természetesen egy blogsorozat keretein belül is nehéz részletekbe menően foglalkozni a portfólió modellezéssel, melynek széleskörű szakirodalma van, de a jelenlegi blogunk célja inkább az, hogy akik most ismerkednek a befektetések világával, azoknak egyfajta támpontot nyújtsunk, hogyan érdemes egy portfólióba különböző befektetéseket, legyen az államkötvény vagy részvény, esetleg befektetési alap.
De ne is szaladjunk ennyire előre, sorozatunk első részében gondolkodjunk arról, hogy vajon megérhet-e kockázatos eszközöket tartani a megtakarításainkban.
Miért éri meg kockázatos eszköz tartani?
Veszíteni senki sem szeret, míg minél többet nyerni jó lenne, de sajnos a tőkepiacokon a magas hozamok elérésének ára is van, ehhez általában magasabb kockázatot kell vállalnunk, amelyben akár a bukás lehetősége is benne van. A kockázat azonban nem feltétlenül rossz dolog, még ha magához a szóhoz negatív jelentést társítunk.
A kockázat abból fakad a tőkepiacokon, hogy nem tudjuk pontosan megmondani, hogy egy adott eszköz árfolyama hogyan fog alakulni a jövőben. Egy kockázatmentes eszköznél (pl. fix kamatozású állampapír) pontosan tudjuk előre, hogy mennyi kamatot fogunk kapni befektetésünk után. Egy részvénynél már közel sincs így, az árfolyam esetlegesen pozitív és negatív irányba is változhat.
De miért is kellene magas hozamra törekedni? Mivel minden megtakarításnak van valamilyen célja (lakás, autó, nyaralás) így előbb-utóbb a megtakarított pénz egy részér vagy egészét el szeretnénk költeni. Nyilván jelenbeli ismereteink szerint tudjuk, hogy mennyibe kerül megvenni egy adott eszközt vagy szolgáltatást, azonban korántsem biztos, hogy a jövőben is annyi lesz az ára. Így tágabb értelemben ezt is kockázatként lehet felfogni. Ha pedig az árak emelkedése miatt várhatóan kevesebb pénzt tudnánk elkölteni a jövőben, akkor érdemes lehet gondolkodni, miként tudnánk pénzünk értékét növelni, vagy legalább megőrizni a kockázatok alacsony szinten tartása mellett.
A lehetőség a kockázatok csökkentésére pedig az, hogy pénzünket többféle eszközben tartjuk, a kérdés már csak, hogy pontosan milyenekben, valamint milyen arányban. Utóbbi kérdéssel még bővebben fogunk foglalkozni a következő részekben, most viszont gondolkodjunk el azon, hogy két részre osztjuk a pénzünket, egyik felét részvényekbe fektetjük, a másikat pedig államkötvénybe. Ezt a felosztást már lehet egy legalább kételemű portfóliónak tekinteni. Anélkül, hogy a pontos eszközöket most kiválasztanánk az szinte biztos, hogy a kötvényeken egy adott hozamot fogunk tudni elérni, amely a magyar piacon jelenleg 2-4 százalék közötti szintet jelent.
Nem nehéz kiszámolni, hogy ha a pénzünk fele mondjuk 4 százalékos hozamot hoz, akkor a befektetett pénzünkre nézve ez 2 százalékos hozamot jelent. A kérdés már csak az, hogy a kockázatos részvény vagy részvények mekkora hozamot tudnak hozni. Ennek előrejelzése nehéz feladat, mivel a múltbeli adatok alapján kell számolnunk, de támpontot viszont a matematika adhat, ha nem csak a megérzéseinkre szeretnénk hagyatkozni.
Példaként nézzük meg a BUX index mozgását az elmúlt 10 évben. A grafikon alapján az index mozgását két szakaszra lehet bontani.
- 2015-ig az indexben nem volt jól látható emelkedő vagy csökkenő mozgás, 20 illetve 25 ezer pont, majd 15 és 20 ezer pont között mozgott az értéke.
- 2015-től már egy jelentős emelkedés indult meg, amely több mint megduplázta az index értékét.
Azonban, ha a kezdeti és a jelenlegi értékeket nézzük 10 éves időtávon az emelkedés volt a jellemző, és ennek átlagos mértékét is meg tudjuk határozni. Erre többféle módszer létezik, lehet éves, havi, heti vagy napi hozamokkal számolni, viszont az időtávok közül 10 évet vizsgálva a napi túl részletes felbontás lenne, a havi és éves hozamok pedig ezen az időtávon nem szolgálnának megfelelő mennyiségű adattal, erre pedig a további számítások (átlag, szórás) érdekében szükség van.
Tehát a heti indexárfolyamból a hozamokat kiszámolva azt az eredményt kapjuk, hogy az elmúlt 10 év átlagos heti hozama a BUX indexben 0,2 százalék volt. Ez nem tűnik soknak, azonban a heti 0,2 százalék éves szinten 10 százalékot jelent, amely már szép hozamot jelent.
Ha ezzel a hozammal számolunk a jövőben is, akkor, ha a teljes tőkénk fele lenne ebben az eszközben, akkor a teljes tőkénkre nézve 5 százalékos hozamot jelentene, a kockázatmentes kötvényhozammal együtt pedig 7 százalékot. Ez azt is jelenti, hogy csak ezzel az egyszerű elosztással a két eszköz között, várhatóan 7 százalékos éves hozamra számíthatunk, a részvényindex 4 százalékos visszaesését még pont kiegyenlítené a kötvény 4 százalékos hozama*.
Persze nincs garancia arra, hogy a következő években is ekkora lesz a hozam, a számítást pedig akár többféle feltételezett hozammal is el lehet végezni, így meghatározható különböző forgatókönyvek esetén is, hogy várhatóan mennyit fog érni a pénzünk.
Egy viszonylag egyszerű számolás után így könnyű belátni, hogy a kötvények mellett egy kockázatos eszköz tartásával jelentősen megnőhet az elérhető hozamszintünk, ugyanakkor az alaptőkénk egy esetleges tőzsdei visszaesés esetén is bizonyos szintig védve van.
Az egyszerűbb példa után azonban a következő kérdéseket tehetjük fel:
- Mi lenne az optimális kötvénysúly?
- Mekkora kockázatot futok?
- Más eszközt megnézve milyen eredményre jutunk?
Blogsorozatunk következő részében pedig ezeket a kérdéseket fejtegetjük már nemcsak a várható hozamokat nézve.
*A hozam persze bruttó hozamként értendő, például nem számoltunk a tranzakciós költségekkel és az inflációval sem, de ezek hatásaival is részletesen fogunk foglalkozni a továbbiakban.
jogi nyilatkozat
A fenti marketingközleményt a Patria Finance Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban: „K&H Értékpapír”) állította össze. A K&H Értékpapír semmilyen garanciát vagy felelősséget nem vállal arra, hogy a leírt szcenáriók, előrejelzések és kockázatok a piaci várakozásokat tükrözik és valóságban is beigazolódnak. A marketingközleményben szereplő bármilyen előrejelzés pusztán tájékoztató jellegű. A pénzügyi eszközök értéke, ára vagy a belőlük származó jövedelem változhat, illetve az árfolyamváltozások ezeket befolyásolhatják. Ezen változások következtében a pénzügyi eszközökbe történő befektetés értéke csökkenhet. A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeli teljesítményre. A számszerű adatok általánosak, tájékoztató jellegűek, csak a szerző adott időpontban készített összeállítását tükrözik, és későbbi módosítás tárgyát képezhetik. A marketingközleményben szereplő információk a készítők által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, azonban azok pontosságával és teljességével, valamint időbeliségével kapcsolatban a készítők semmilyen felelősséget nem vállalnak.
Amennyiben a marketingközleményben a K&H Értékpapír további marketingközleményein alapuló ajánlások szerepelnek, azok soha nem értelmezhetők a kapcsolódó marketingközleményben foglalt iránymutatások nélkül.
A Patria Finance, a.s.-szel való együttműködés keretében létrejött, több szerzőt feltüntető marketingközlemények esetében az eredeti, cseh nyelvű marketingközlemény szerzője a Patria Finance, a.s. megjelölt munkavállalója, a magyar nyelvű fordítást, illetve a lektorálást pedig a K&H Értékpapír munkavállalója végzi, így az érintett marketingközlemény tartalma lényegében megegyezik az eredeti cseh nyelvű marketingközleménnyel.
A K&H Értékpapír semmilyen módon nem garantálja, hogy a marketingközleményben említett pénzügyi instrumentumok megfelelnek az Ön igényeinek. A K&H Értékpapír a jogszabályoknak megfelelően elvégzi az értékesített termékek célpiaci vizsgálatát. A vizsgálat keretében értékeli a termékek jellemzőit, valamint az ügyfelekről rendelkezésére álló – befektetővédelmi kérdőív kitöltése révén megszerzett - információkat. Weboldalunk látogatói az anyagainkban feltüntetett pénzügyi instrumentumok tekintetében az azokban megjelölt célpiacon kívülre is eshetnek.
A K&H Értékpapír jelen marketingközlemény útján nem nyújt konkrét és személyre szóló befektetési tanácsadást, a benne foglaltak nem minősíthetők pénzügyi eszköz jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó ajánlattételi felhívásnak vagy ajánlatnak, befektetési elemzésnek, pénzügyi elemzésnek, befektetéssel kapcsolatos kutatásnak, pénzügyi, adó- vagy jogi tanácsadásnak, így a marketingközleményben szereplő információkat Ön csak saját felelősségre használhatja fel.
A marketingközleményben említett pénzügyi eszközök, illetve befektetési stratégiák nem alkalmasak minden befektető számára. Az abban szereplő vélemények és ajánlások nem veszik figyelembe az egyes ügyfelek egyéni helyzetét és személyes körülményeit, pénzügyi helyzetét, ismereteit, tapasztalatait, céljait vagy igényeit, valamint nem hivatottak konkrét pénzügyi eszközöket vagy befektetési stratégiákat ajánlani az egyes befektetőknek. A marketingközlemény elsősorban olyan befektetők számára készült, akiktől elvárható, hogy befektetési döntéseiket saját maguk, önállóan hozzák meg és döntsenek a marketingközleménnyel érintett pénzügyi eszközökbe történő befektetés célszerűségéről, figyelembe véve különösen az árat, a lehetséges veszélyeket és kockázatokat, saját befektetési stratégiájukat, valamint saját jogi, adózási és pénzügyi helyzetüket. A marketingközlemény maga nem képezheti a befektetési döntések egyetlen alapját.
A befektetőnek a befektetés alkalmasságának megítélése szempontjából szükséges lehet saját felelősségre szakmai tanácsot kérnie, ideértve az adótanácsadást is, a marketingközleményben nevesített pénzügyi eszközökkel, egyéb befektetési eszközökkel, befektetési stratégiákkal kapcsolatban.
A K&H Értékpapír működését anyavállalata révén a cseh pénzügyi felügyelet, a CNB (Czech National Bank) ellenőrzi, egyes, jogszabályban nevesített tárgykörök esetében pedig az MNB (Magyar Nemzeti Bank) is jogosult hatáskörében eljárni.
Felhívjuk figyelmét, hogy a jogszabályban rögzített szabad felhasználás eseteit kivéve kizárólag a K&H Értékpapír előzetes írásbeli engedélyével lehet a jelen marketingközlemény tartalmát rögzíteni, többszörözni, terjeszteni, mások számára hozzáférhetővé tenni, nyilvánosan előadni, sugárzással nyilvánossághoz közvetíteni vagy átdolgozni.
A jelen marketingközlemény nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás.
A K&H Értékpapír jelen marketingközleményre is kiterjedő módon megfelelő belső eljárásokat dolgozott ki és működtet az összeférhetetlenségi esetek elkerülése, illetve közzététele érdekében. A jelen marketingközlemény készítésében részt vevő személyekre vonatkozó és a marketingközleménnyel kapcsolatos egyéb lényeges információkat a következő oldalon, a linkre kattintva talál: Anyagaink jellemzői, összeférhetetlenségi szabályok
A 2023. december 31. előtti keltezésű tartalmakat eredetileg a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe állította össze, és a KBC Equitas oldalán (www.kbcequitas.hu) voltak elérhetőek.