Vajon meg lehet-e állapítani a részvénypiac és a GDP kapcsolatából, hogy valós értéken forognak-e a részvények? Erre a kérdésre keresi a választ a Buffett indikátor, amely ugyan Warren Buffett nevét viseli, de egy egyszerű számításon alapszik. Jelenlegi blogunkban ezt az indikátort járjuk körül tüzetesebben, megvizsgáljuk, hogy a részvénypiacok állapotáról mit árul el.
Vannak olyan pénzügyi szakemberek a világban, akiknek a szavaira a piaci szereplők hamar felkapják a fejüket, ezek az emberek közé tartozik Warren Buffett is, aki egyrészt a maga 94 évével nem számít újoncnak a tőkepiacon, ráadásul az általa irányított Berkshire Hathaway az első amerikai nem-technológiai vállalat, amely átlépte az 1 billió dolláros piaci kapitalizációt. Ráadásul nem a véletlen művének köszönheti Buffett a gazdagságát, hiszen hosszú évek munkája során építgette, foltozta és próbálta tökéletesíteni a cégcsoport portfólióját, ennek köszönhetően az elmúlt 20 évben az S&P 500 index-szel szemben is felülteljesítő tudott lenni a befektetési alap. Buffett múltjáról, teljesítményéről, illetve a kereskedési stratégiájáról ódákat lehetne zengeni, de a jelenlegi blogunkban inkább egy, az ő nevéhez kötődő indikátorra fókuszálunk, a Buffett indikátorra.
A Buffett indikátor alapvetően az amerikai gazdaság állapotát hívatott bemutatni, így ez alapján alul-, felülértékelt, vagy jól árazott lehet az amerikai részvénypiac. Még korábban állította azt Buffett, hogy ez az egyik legjobb módszer az értékeltség vizsgálata szempontjából, habár azóta már finomított az álláspontján, de az indikátor elnevezése már összefonódott az omahai orákulum nevével. Az indikátor számítása nem túl bonyolult, hiszen az amerikai részvénypiac aktuális értékét osztja el a bruttó haza össztermék (GDP) értékével. Ezzel kapunk egy százalékos értéket, amely önmagában nem sokat mond el, így érdemes kontextusba helyezni a kapott értéket.
Az amerikai piac értékének mérésére többek között alkalmas lehet a Dow Jones U.S. Total Stock Market Index, amely szemmel láthatóan folyamatos emelkedést produkált hosszabb távon, ezzel 55 billió dollár fölé emelkedett az index értéke. Ugyan a teljes érték közel 90 százalékát az 500 legnagyobb vállalat adja, de ettől függetlenül érdemes a teljes piacot vizsgálni az S&P 500 index helyett, hiszen az torzíthat valamelyest az összképen.
Látni kell, hogy az amerikai gazdaság folyamatos felfutást produkál, ugyan vannak időszakok, mikor kisebb megingás mutatott a világ legfontosabb gazdasági szereplője is (lásd 2008, 2020), de a hosszú távú növekedést nem veszélyeztette semmi. A reális kérdés az marad, hogy vajon ez a fajta gazdasági növekedést reprodukálja-e a részvénypiac, esetleg felülteljesítő tud-e lenni.
Az indikátor alakulását tekintve láthatjuk a folyamatos felfutást, érdemes egy exponenciális trendvonalat is ráhúzni az indikátorra, ahol láthatóvá válik, hogy mennyire tűnik túlértékeltnek, avagy alulértékeltnek a részvénypiac. Jelenleg jókora eltérés mutatkozik, míg a 2008-as válság követően igencsak alulértékeltnek tűnt a piac, addigra a 2020-as évekre elszaladt a piac értékeltsége, bár a 2022-es részvénypiaci korrekció során az átlaghoz való visszatérésnek lehettünk tanúi. Azonban fontos kiemelni, hogy ez a túlértékeltnek tűnő helyzet nem eredményez azonnali mérséklődést a piacokon, ráadásul a kilátások inkább pozitívak, a gazdaság tovább növekedhet, habár a gyengébb makropálya a piacokon is negatív hatást eredményezhetne idővel.
Tehát a Buffett indikátor egyrészt egyfajta relatív mutatóként funkcionál, amely ugyan jelzi a túlértékeltség, avagy alulértékeltség jeleit, de érdemes más-más makromutatókkal együtt értelmezni, hiszen a múltban is a nagyobb visszaeséseket inkább különböző válságok hozták el. Azért az látható, hogy utoljára a dotcom buborék okozott ekkora túlértékeltséget a piacokon, akkor egy nagyobb visszakör vette kezdetét, bár kiemelendő, hogy akkoriban hatalmas növekedési várakozások voltak beárazva a piacokon, ehhez képest most nagyobb óvatosság jellemzi a befektetőket.
jogi nyilatkozat
A fenti tájékoztatást a Patria Finance Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban: „K&H Értékpapír”) állította össze.
A K&H Értékpapír jelen tájékoztatás útján nem nyújt konkrét és személyre szóló befektetési tanácsadást, a benne foglaltak nem minősíthetők pénzügyi eszköz jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó ajánlattételi felhívásnak vagy ajánlatnak, befektetési elemzésnek, pénzügyi elemzésnek, befektetéssel kapcsolatos kutatásnak, pénzügyi, adó- vagy jogi tanácsadásnak, marketingközleménynek, így az itt szereplő információkat Ön csak saját felelősségre használhatja fel.
A K&H Értékpapír semmilyen garanciát vagy felelősséget nem vállal arra, hogy a leírt szcenáriók, előrejelzések és kockázatok a piaci várakozásokat tükrözik és valóságban is beigazolódnak. A tájékoztatásban szereplő bármilyen előrejelzés pusztán tájékoztató jellegű. A számszerű adatok általánosak, tájékoztató jellegűek, csak a szerző adott időpontban készített összeállítását tükrözik, és későbbi módosítás tárgyát képezhetik. A tájékoztatásban szereplő információk a készítők által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, azonban azok pontosságával és teljességével, valamint időbeliségével kapcsolatban a készítők semmilyen felelősséget nem vállalnak.
A K&H Értékpapír működését anyavállalata révén a cseh pénzügyi felügyelet, a CNB (Czech National Bank) ellenőrzi, egyes, jogszabályban nevesített tárgykörök esetében pedig az MNB (Magyar Nemzeti Bank) is jogosult hatáskörében eljárni.