A várakozásoknak megfelelően, sőt jobban is szerepelt az OTP a negyedik negyedévben. A kamatbevételek jelentősen emelkedtek a magasabb marzsoknak köszönhetően, ugyanakkor a működési költségekben is látszódik az emelkedés. A moratórium miatti átsorolások kissé magasabb kockázati költségeket okoztak, azonban a negyedév során elért 120 milliárd feletti profit így is szép eredmény. A tavalyi évben pedig összesen több mint 450 milliárd forintos konszolidált adózott eredményt ért el a bankcsoport. A tavalyi eredmények mellett azonban az orosz-ukrán konfliktus hatásait is kiemelten kell figyelni, amellyel kapcsolatban az OTP is kiemelte, hogy egyelőre nehezen számszerűsíthetőek a hatások.
Magas profit, de emelkedő költségek
Jelentős bővülést ért el az OTP a negyedik negyedévben, mindez már a bevételekben is látszódik. A hitelállomány további dinamikus bővülése mellett a kamatmarzsok is felfele mozdultak el, amely a nettó kamatbevétel soron éves alapon 25 százalékos növekedést eredményezett. Az OTP Core esetében viszont még jelentősebb volt a hatás, a nettó kamatbevétel több mint 40 százalékkal emelkedett, a hitelállomány pedig 20 százalékkal bővült éves alapon. A nettó kamatmarzs pedig 3 százalék fölé nőtt a negyedik negyedév végén. Figyelembe véve a kamatemeléseket ez az idén még jelentősebb hatás lehet, még akkor is, ha a hitelállomány bővülése lassul.
A csoportszintű teljes bevétel közel 18 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest. Ugyanakkor a működési költségekben is látható az emelkedés, ezen belül pedig szinte legnagyobb mértékben a személyi jellegű ráfordítások emelkedtek főként az év végi bónuszkifizetések miatt. Éves alapon viszont 24 százalékos volt így is az emelkedés, figyelembe véve, hogy egyébként a 4Q-ban magasabbak a személyi jellegű ráfordítások. Mindez jelentős emelkedésnek tekinthető, természetesen a bevételek hasonló mértékű emelkedése erre adott teret.
A negyedéves bevételek tekintetében rekordot ért el a bank, viszont a költségek megemelkedése miatt 50 százalék fölé nőtt a költség/bevétel mutató, amely az elmúlt időszakban alacsonyabb szinten volt. Ez a szezonális hatásokkal is magyarázható persze, de majd igazán a mostani év elején derülhet ki, hogy ebben mennyire indult-e el egy emelkedő trend. Összességében a költségarány továbbra sem tekinthető magasnak.
A kockázati költségeknél kisebb emelkedés volt az elmúlt negyedévhez képest, a tavaly előtti céltartalékképzéshez viszonyítva azonban alacsonyabb a szint. A moratórium meghosszabbítása miatt még történtek átsorolások Stage 2 kategóriába, amely még a teljesítő, de kockázatosabb hitelállományt jelenti. További a magyarországi faktoring portfólión elért megtérülés az év második felében csökkent, így nem tudta jelentősen javítani az eredményt.
Látványosabb a javulás a nettó kamatmarzs szintjén, hiszen a kamatemelések hatása a negyedik negyedévben már elkezdett látszódni, így megtörtén a fordulat az eddig csökkenő trendben. Díj és jutalékmarzs tekintetében egyelőre stagnáló szintet láthatunk. Várhatóan pedig a kamatmarzsokban az idei évben is ez a trend folytatódhat.
Negyedéves szinten nem sikerült rekordot dönteni az adózott eredményben az OTP-nek, de a tavalyi évben elért konszolidált korrigált adózott eredmény közel 500 milliárdos szintje rekord, valamint a 456 milliárd forintos adózás utáni eredmény is. A 2020-as évhez képest ez 76 százalékos növekedést jelent és 17 százalékos ROE szintnek felel meg.
Stabil volt a hitelportfólió minőség is
A tavalyi évben javult a portfólióminőség, viszont a mostani események tükrében a nagy kérdés Ukrajna és Oroszország. A legnagyobb céltartalékképzés Bulgáriában volt, illetve Magyarországon a hitelmoratórium meghosszabbítása miatt.
A számok mellett most Ukrajnára és Oroszországra kell figyelni
A jelentés kapcsán az OTP kiemelte, hogy az orosz-ukrán konfliktus hatása nehezen számszerűsíthető a sokfajta lehetséges szcenárió miatt. Az előrejelzés tekintetében az OTP azzal számol, hogy amennyiben nem lesz érdemi negatív hatása a konfliktusnak akkor a hitelállomány bővülése 10 százalék körül lehet organikusan (az idei évben majd az akvizíciós hatásokkal is számolni kell, pl. Szlovénia). A kamatmarzsban további bővülésre lehet készülni az emelkedő kamatkörnyezet miatt a profitabilitási mutatók pedig a tavalyi szintek körül alakulhatnak. Az orosz-ukrán konfliktus miatt azonban az csak egy kiindulópontot jelenthet, hogy az esetleges negatív hatásokat egyébként egy nagyon magas profitabilitás időszakban lehessen értékelni. Mindez pedig a bank stabilitását mindenképpen növeli, még ha nehezen is számszerűsíthetők egyelőre a hatások.
Az OTP csoport ukrajnai operációja a tavalyi év végén 160 milliárd forintos saját tőkével rendelkezett, valamint a tavalyi év végén 984 milliárd forint volt a teljes eszközállomány. Az összes eszköz arányában egyébként ez 3,6 százalékot jelent. A csoportközi finanszírozás mértéke bruttó 72 milliárd forint volt (nem számítva a bank által elhelyezett betéteket). Az ukrán operáció hatása a tőkemegfelelési mutatóra (elsődleges alapvető tőke CET 1) 27 bázispont, amely nem tekinthető jelentős hatásnak. Az orosz leánybank esetében ez 115 bázispont.
A tavalyi negyedik negyedév végén 16,9 százalék volt a CET1 mutató, amely bőven a szabályozói minimum szint felett van, így figyelembe véve az orosz és ukrán leánybankot érő negatív hatásokat, még a legrosszabb esetben sem kerülne veszélybe a tőkemegfelelés.
Az OTP oroszországi leánybankja a tavalyi év végén 800 milliárd forintos teljes eszközállománnyal rendelkezett, a saját tőkéje pedig 241 milliárd forint volt. Utóbbi a saját tőke arányában 7,9 százalékot jelent. Összesen a saját tőkéje az ukrán és az orosz leánybanknak a csoportszintű saját tőke 13,2 százalékát tette ki. Mindez részvényenként 1430 forint körüli értéket jelent a saját tőkéből. Mindezekből az arányszámokból is kiderül, hogy látható hatása van a két leánybanknak, azonban a tőkemegfelelési mutatókra nem gyakorol veszélyesen negatív hatást.
Osztalék
Az osztalék a mostani orosz-ukrán konfliktus kapcsán szintén kiemelt kérdés. A tavalyi eredmény után javasolt osztalékról a menedzsment a márciusi Igazgatósági ülésen fog dönteni, azonban a döntésre hatást gyakorolhat az orosz-ukrán konfliktus is. A 2019-ben és 2020-ban elért eredmények után elkülönített osztalékot azonban továbbra is kifizetné a menedzsment, tehát ez nem került veszélybe, mindössze a tavalyi év után járó osztalék mértékében van bizonytalanság.
Technikai kép
Tegnap jól teljesített az OTP, napközben több mint 10 százalékos pluszban is járt a részvény, míg a záróérték 11000 forint lett. kisebb megnyugvás ez a komolyabb esés után, amit a részvény elszenvedett. Az orosz-ukrán konfliktus kitörése óta közel megfeleződött az árfolyam. A magas volatilitás miatt továbbra is nehéz technikai szinteket meghatározni, indikációt inkább a korábbi mélypontok, illetve a 10000 forintos szint adhat a lehetséges támaszszintekről. Felfele pedig a korábban letört szintek jelenthetnek ellenállást a részvénynek, azonban ezektől a szintektől még mindig messze került az árfolyam.
Az OTP napi grafikonja (2022. 03. 04. nyitás előtt)
A tavalyi év végére jelentősen növekedett az egy részvényre jutó saját tőke, amely 10846 forint volt az év végén. A mostani szinteken a részvény csak alig forog az egy részvényre jutó saját tőke felett az részvény. természetesen az értékeltséget nagymértékben befolyásolhatja, hogy az orosz-ukrán konfliktus hatásainak következtében milyen megtérülést sikerül majd elérnie a banknak. A mostani árazás szerint az előretekintő mutatók alapján szintén a könyv szerinti érték körül forog a részvény. Az európai bankok közül pedig jól kivehető, hogy a befektetők az ukrán és orosz kitettséggel rendelkező bankokat értékelik most a legalacsonyabban az európai bankszektorban.
Ha az eddigi árazási trendet figyeljük, akkor a jelenlegi árfolyamszintek hozzávetőlegesen 9-10 százalék körüli ROE esetében lennének indokoltak, miközben a korábbi 18-20 százalékos ROE szinteken a részvény is közel a könyv szerinti érték kétszeresén forgott. Mindez a profitabilitás feleződését jelentené.
Összegezve kiemelkedő eredménnyel zárta az OTP a tavalyi évet, a jelentés legfőbb üzenete viszont, hogy az ukrajnai események következtében is az OTP stabil tőkehelyzettel rendelkezik, amelyhez a tavalyi magas profitabilitás is hozzájárult. A lehetséges hatásokat viszont nehéz számszerűsíteni, mindez pedig a részvényárfolyamban is nagyobb volatilitást okozhat. Az OTP részvényének mozgásaira viszont a fundamentumokon túl a befektetői pszichológia adhat magyarázatot.
jogi nyilatkozat
A fenti marketingközleményt a Patria Finance Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban: „K&H Értékpapír”) állította össze. A K&H Értékpapír semmilyen garanciát vagy felelősséget nem vállal arra, hogy a leírt szcenáriók, előrejelzések és kockázatok a piaci várakozásokat tükrözik és valóságban is beigazolódnak. A marketingközleményben szereplő bármilyen előrejelzés pusztán tájékoztató jellegű. A pénzügyi eszközök értéke, ára vagy a belőlük származó jövedelem változhat, illetve az árfolyamváltozások ezeket befolyásolhatják. Ezen változások következtében a pénzügyi eszközökbe történő befektetés értéke csökkenhet. A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeli teljesítményre. A számszerű adatok általánosak, tájékoztató jellegűek, csak a szerző adott időpontban készített összeállítását tükrözik, és későbbi módosítás tárgyát képezhetik. A marketingközleményben szereplő információk a készítők által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, azonban azok pontosságával és teljességével, valamint időbeliségével kapcsolatban a készítők semmilyen felelősséget nem vállalnak.
Amennyiben a marketingközleményben a K&H Értékpapír további marketingközleményein alapuló ajánlások szerepelnek, azok soha nem értelmezhetők a kapcsolódó marketingközleményben foglalt iránymutatások nélkül.
A Patria Finance, a.s.-szel való együttműködés keretében létrejött, több szerzőt feltüntető marketingközlemények esetében az eredeti, cseh nyelvű marketingközlemény szerzője a Patria Finance, a.s. megjelölt munkavállalója, a magyar nyelvű fordítást, illetve a lektorálást pedig a K&H Értékpapír munkavállalója végzi, így az érintett marketingközlemény tartalma lényegében megegyezik az eredeti cseh nyelvű marketingközleménnyel.
A K&H Értékpapír semmilyen módon nem garantálja, hogy a marketingközleményben említett pénzügyi instrumentumok megfelelnek az Ön igényeinek. A K&H Értékpapír a jogszabályoknak megfelelően elvégzi az értékesített termékek célpiaci vizsgálatát. A vizsgálat keretében értékeli a termékek jellemzőit, valamint az ügyfelekről rendelkezésére álló – befektetővédelmi kérdőív kitöltése révén megszerzett - információkat. Weboldalunk látogatói az anyagainkban feltüntetett pénzügyi instrumentumok tekintetében az azokban megjelölt célpiacon kívülre is eshetnek.
A K&H Értékpapír jelen marketingközlemény útján nem nyújt konkrét és személyre szóló befektetési tanácsadást, a benne foglaltak nem minősíthetők pénzügyi eszköz jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó ajánlattételi felhívásnak vagy ajánlatnak, befektetési elemzésnek, pénzügyi elemzésnek, befektetéssel kapcsolatos kutatásnak, pénzügyi, adó- vagy jogi tanácsadásnak, így a marketingközleményben szereplő információkat Ön csak saját felelősségre használhatja fel.
A marketingközleményben említett pénzügyi eszközök, illetve befektetési stratégiák nem alkalmasak minden befektető számára. Az abban szereplő vélemények és ajánlások nem veszik figyelembe az egyes ügyfelek egyéni helyzetét és személyes körülményeit, pénzügyi helyzetét, ismereteit, tapasztalatait, céljait vagy igényeit, valamint nem hivatottak konkrét pénzügyi eszközöket vagy befektetési stratégiákat ajánlani az egyes befektetőknek. A marketingközlemény elsősorban olyan befektetők számára készült, akiktől elvárható, hogy befektetési döntéseiket saját maguk, önállóan hozzák meg és döntsenek a marketingközleménnyel érintett pénzügyi eszközökbe történő befektetés célszerűségéről, figyelembe véve különösen az árat, a lehetséges veszélyeket és kockázatokat, saját befektetési stratégiájukat, valamint saját jogi, adózási és pénzügyi helyzetüket. A marketingközlemény maga nem képezheti a befektetési döntések egyetlen alapját.
A befektetőnek a befektetés alkalmasságának megítélése szempontjából szükséges lehet saját felelősségre szakmai tanácsot kérnie, ideértve az adótanácsadást is, az elemzésben nevesített vagy ajánlott pénzügyi eszközökkel, egyéb befektetési eszközökkel, befektetési stratégiákkal kapcsolatban.
A K&H Értékpapír működését anyavállalata révén a cseh pénzügyi felügyelet, a CNB (Czech National Bank) ellenőrzi, egyes, jogszabályban nevesített tárgykörök esetében pedig az MNB (Magyar Nemzeti Bank) is jogosult hatáskörében eljárni.
Felhívjuk figyelmét, hogy a jogszabályban rögzített szabad felhasználás eseteit kivéve kizárólag a K&H Értékpapír előzetes írásbeli engedélyével lehet a jelen marketingközlemény tartalmát rögzíteni, többszörözni, terjeszteni, mások számára hozzáférhetővé tenni, nyilvánosan előadni, sugárzással nyilvánossághoz közvetíteni vagy átdolgozni.
A jelen marketingközlemény nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás.
A K&H Értékpapír jelen marketingközleményre is kiterjedő módon megfelelő belső eljárásokat dolgozott ki és működtet az összeférhetetlenségi esetek elkerülése, illetve közzététele érdekében. A jelen marketingközlemény készítésében részt vevő személyekre vonatkozó és a marketingközleménnyel kapcsolatos egyéb lényeges információkat a következő oldalon, a linkre kattintva talál: Anyagaink jellemzői, összeférhetetlenségi szabályok
A 2023. december 31. előtti keltezésű tartalmakat eredetileg a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe állította össze, és a KBC Equitas oldalán (www.kbcequitas.hu) voltak elérhetőek.