Az indikátorokat bemutató blogsorozatunk előző részében már említést tettünk arról, hogy mire használhatóak általánosságban a mozgóátlagok, most közelebbről is megvizsgáljuk, milyen típusai vannak, valamint ezek mit mutatnak és milyen módon tudjuk felhasználni őket a technikai elemzés során.
Különféle típusú mozgóátlagokat különböztetünk meg, beleértve az egyszerű mozgóátlagokat (SMA), az exponenciális mozgóátlagokat (EMA) és a súlyozott mozgóátlagokat (WMA). Mindegyik mozgóátlag típusnak megvan a maga előnye és hátránya, így az nem állapítható meg egyértelműen, hogy általánosságban melyiket a legcélravezetőbb alkalmazni, ez személyes preferenciáktól is függhet.
Egyszerű mozgóátlag (SMA)
Az egyszerű mozgóátlag a mozgóátlagok legalapvetőbb típusa, mellyel a statisztikában is gyakran összefuthattunk korábban. Kiszámítása meghatározott számú időszakok záróárának összegzésével, majd ezen összeg az időszakok számával elosztásra kerül, így minden záróár azonos súllyal rendelkezik. Leggyakrabban a választott időszak egy kereskedési napot takar le, azaz a napi záróárak átlagából kerül kiszámításra a mozgóátlag. De lehetnek hosszabbak, illetve rövidebbek is ezek az időszakok, ez már teljesen attól függ, hogy milyen grafikonra illesztjük rá a mozgóátlagot. A kapott érték az egyszerű mozgóátlag, ami elsősorban hasznos lehet a rövid távú áringadozások kisimítására, valamint a támasz- és ellenállási szintek azonosítására. Az átlag az alábbi formula alapján kerül kiszámításra, ahol n a vizsgált időszakok száma, az ár pedig a záróár.
Exponenciális mozgóátlag (EMA)
Az exponenciális mozgóátlag hasonló az egyszerű mozgóátlaghoz, de nagyobb súlyt helyez a legutóbbi ármozgásokra, amit egy eltérő formulával ér el. Az exponenciális mozgóátlag kiszámítása ugyanis úgy történik, hogy vesszük az aktuális ár és az előző exponenciális mozgóátlag különbségét, amit egy simítási tényezővel megszorzunk, majd az előző exponenciális mozgóátlaghoz hozzáadjuk a szorzatot. A simítási tényező az alábbi módon áll össze: 2/(n+1), ahol n a vizsgált időszakok száma. Mivel a legutóbbi ármozgások nagyobb súlyozással szerepelnek a mozgóátlagban, az alkalmasabb lehet trendfordulók azonosítására. Az exponenciális mozgóátlag az alábbi formula alapján kerül kiszámításra:
Súlyozott mozgóátlag (WMA)
Ritkábban találkozhatunk vele, de a súlyozott mozgóátlag hasonlóan az exponenciálishoz nagyobb súlyt fektet legutóbbi ármozgásokra. A mozgóátlag kiszámítása úgy történik, hogy minden egyes árat megszorzunk egy saját súlyozó tényezővel, majd elosztjuk a súlyozott árak összegét a súlyozó tényezők összegével. A formula az alábbi módon áll össze, ahol n a vizsgált időszakok száma:
Elsőre bonyolultnak tűnhet a képlet, de például 5 napos időszak esetén ez csak annyit jelent, hogy a legutóbbi záróár 5/15-ös, majd a következő már kisebb, 4/15-ös súlyozással és így tovább egészen az utolsó, ötödik záróárig, mely csupán 1/15-ös súlyozással szerepel az átlagban. A súlyozott mozgóátlag nagyobb súlyozást rendel az újabb adatpontokhoz, mint a távolabbiakhoz, ezért alkalmasabb lehet trendek és lehetséges trendfordulók azonosítására.
Mire is tudjuk felhasználni ezeket az átlagokat?
Ezeket a mozgóátlagokat többféle módon is felhasználhatjuk technikai elemzésünk során. Először is a rövidebb, illetve hosszabb távú trendek azonosítására is alkalmazhatóak, mivel a rövidebb kilengéseket kisimítják, és így a befektetőknek is egyértelműbb, hogy milyen trendben mozog éppen az árfolyam.
Az, hogy mennyire simítja ki a grafikont a mozgóátlag változhat annak tekintetében, hogy mekkora időperiódust adunk meg a számításhoz. Ez alapján lehet egy mozgóátlag 20, 50, illetve 200 napos is, csak hogy a leggyakrabban használt periódusokat említsük, de például egy heti grafikonon már 50 vagy 200 hetes mozgóátlagokat is megjelentethetünk. Mivel múltbéli adatokból számolják ki értékeiket a mozgóátlagok, jellemzően késve szoktak jelezni, így nem feltétlenül a legjobb eszközök rövid távon a trendfordulók azonosítására.
Aranykereszt, halálkereszt
Érdemes lehet egyszerre több, különböző időperiódussal dolgozó mozgóátlagot is megjelentetni a vizsgált grafikonon. Ugyanis a mozgóátlagok egymáshoz viszonyuló kapcsolatát is meg lehet figyelni, és ez alapján értelmezni a technikai képet. Leggyakrabban az 50, illetve a 200 napos mozgóátlagokat szokás együtt ábrázolni, majd ezeknek a relatív helyzetéből levonni a következtetéseket. Amennyiben az 50 napos mozgóátlag a 200 napos felett helyezkedik el, általában egy emelkedő trendről beszélhetünk, és ugyanez fordítva is igaz, azaz, ha az 50 napos átlag foglalja el az alsó helyet, abban az esetben csökkenő trend jellemzi az árfolyam mozgását.
Ebből látszik, hogy a mozgóátlagok relatív helyzetének változását fontos lehet figyelni, emiatt a két mozgóátlag kereszteződése sok esetben külön figyelmet kap a technikai kép értelmezésében. Ha az 50 napos mozgóátlag éppen alulról keresztezi a 200 naposat, akkor beszélhetünk az aranykereszt megjelenéséről, ami jellemzően egy emelkedő trend megindulását indikálja. Ellenkező esetben viszont, ha az 50 napos felülről keresztezi a 200 naposat, az az emelkedő, esetleg oldalazó trend végét és egy csökkenő trend kezdetét jelölheti, ezt ismertebb nevén halálkeresztnek nevezzük. Az alábbi ábrán az S&P 500 index napi grafikonján először a halálkereszt, majd az aranykereszt képe rajzolódik ki:
Támaszok, ellenállások
De nem csak trendek, vagy trendfordulók azonosítására használhatjuk fel a mozgóátlagokat, hanem ellenállások vagy támaszok megjelölésére is. Ugyanis sok esetben éppen az átlagok akasztják meg az árfolyam felfelé, vagy lefelé irányuló mozgását. Itt fontos megjegyezni, hogy ezek az ellenállási vagy támaszszintek nem feltétlenül jelentik azt, hogy ott meg is fog akadni az árfolyam, de egy kitörés vagy éppen letörés azonosítását megkönnyíthetik.
A fentiek mellett további indikátorok kiszámításához is felhasználhatjuk a mozgóátlagokat, például az MACD (Moving Average Convergence Divergence) alapját is mozgóátlagok képzik, mint ahogy azt az elnevezése is sugallja, de erről részletesebben a következő elemzésünkben fogunk írni.
Összességében elmondható, hogy a technikai elemzés során szinte elkerülhetetlenek a mozgóátlagok, legyen szó trendek vagy ellenállási és támaszszintek azonosításáról, de számos indikátor alapját is mozgóátlagok képezik, nem árthat tehát, ha tisztában vagyunk azzal, hogyan kerülnek kiszámításra.
jogi nyilatkozat
A fenti marketingközleményt a Patria Finance Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban: „K&H Értékpapír”) állította össze. A K&H Értékpapír semmilyen garanciát vagy felelősséget nem vállal arra, hogy a leírt szcenáriók, előrejelzések és kockázatok a piaci várakozásokat tükrözik és valóságban is beigazolódnak. A marketingközleményben szereplő bármilyen előrejelzés pusztán tájékoztató jellegű. A pénzügyi eszközök értéke, ára vagy a belőlük származó jövedelem változhat, illetve az árfolyamváltozások ezeket befolyásolhatják. Ezen változások következtében a pénzügyi eszközökbe történő befektetés értéke csökkenhet. A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeli teljesítményre. A számszerű adatok általánosak, tájékoztató jellegűek, csak a szerző adott időpontban készített összeállítását tükrözik, és későbbi módosítás tárgyát képezhetik. A marketingközleményben szereplő információk a készítők által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, azonban azok pontosságával és teljességével, valamint időbeliségével kapcsolatban a készítők semmilyen felelősséget nem vállalnak.
Amennyiben a marketingközleményben a K&H Értékpapír további marketingközleményein alapuló ajánlások szerepelnek, azok soha nem értelmezhetők a kapcsolódó marketingközleményben foglalt iránymutatások nélkül.
A Patria Finance, a.s.-szel való együttműködés keretében létrejött, több szerzőt feltüntető marketingközlemények esetében az eredeti, cseh nyelvű marketingközlemény szerzője a Patria Finance, a.s. megjelölt munkavállalója, a magyar nyelvű fordítást, illetve a lektorálást pedig a K&H Értékpapír munkavállalója végzi, így az érintett marketingközlemény tartalma lényegében megegyezik az eredeti cseh nyelvű marketingközleménnyel.
A K&H Értékpapír semmilyen módon nem garantálja, hogy a marketingközleményben említett pénzügyi instrumentumok megfelelnek az Ön igényeinek. A K&H Értékpapír a jogszabályoknak megfelelően elvégzi az értékesített termékek célpiaci vizsgálatát. A vizsgálat keretében értékeli a termékek jellemzőit, valamint az ügyfelekről rendelkezésére álló – befektetővédelmi kérdőív kitöltése révén megszerzett - információkat. Weboldalunk látogatói az anyagainkban feltüntetett pénzügyi instrumentumok tekintetében az azokban megjelölt célpiacon kívülre is eshetnek.
A K&H Értékpapír jelen marketingközlemény útján nem nyújt konkrét és személyre szóló befektetési tanácsadást, a benne foglaltak nem minősíthetők pénzügyi eszköz jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó ajánlattételi felhívásnak vagy ajánlatnak, befektetési elemzésnek, pénzügyi elemzésnek, befektetéssel kapcsolatos kutatásnak, pénzügyi, adó- vagy jogi tanácsadásnak, így a marketingközleményben szereplő információkat Ön csak saját felelősségre használhatja fel.
A marketingközleményben említett pénzügyi eszközök, illetve befektetési stratégiák nem alkalmasak minden befektető számára. Az abban szereplő vélemények és ajánlások nem veszik figyelembe az egyes ügyfelek egyéni helyzetét és személyes körülményeit, pénzügyi helyzetét, ismereteit, tapasztalatait, céljait vagy igényeit, valamint nem hivatottak konkrét pénzügyi eszközöket vagy befektetési stratégiákat ajánlani az egyes befektetőknek. A marketingközlemény elsősorban olyan befektetők számára készült, akiktől elvárható, hogy befektetési döntéseiket saját maguk, önállóan hozzák meg és döntsenek a marketingközleménnyel érintett pénzügyi eszközökbe történő befektetés célszerűségéről, figyelembe véve különösen az árat, a lehetséges veszélyeket és kockázatokat, saját befektetési stratégiájukat, valamint saját jogi, adózási és pénzügyi helyzetüket. A marketingközlemény maga nem képezheti a befektetési döntések egyetlen alapját.
A befektetőnek a befektetés alkalmasságának megítélése szempontjából szükséges lehet saját felelősségre szakmai tanácsot kérnie, ideértve az adótanácsadást is, a marketingközleményben nevesített pénzügyi eszközökkel, egyéb befektetési eszközökkel, befektetési stratégiákkal kapcsolatban.
A K&H Értékpapír működését anyavállalata révén a cseh pénzügyi felügyelet, a CNB (Czech National Bank) ellenőrzi, egyes, jogszabályban nevesített tárgykörök esetében pedig az MNB (Magyar Nemzeti Bank) is jogosult hatáskörében eljárni.
Felhívjuk figyelmét, hogy a jogszabályban rögzített szabad felhasználás eseteit kivéve kizárólag a K&H Értékpapír előzetes írásbeli engedélyével lehet a jelen marketingközlemény tartalmát rögzíteni, többszörözni, terjeszteni, mások számára hozzáférhetővé tenni, nyilvánosan előadni, sugárzással nyilvánossághoz közvetíteni vagy átdolgozni.
A jelen marketingközlemény nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás.
A K&H Értékpapír jelen marketingközleményre is kiterjedő módon megfelelő belső eljárásokat dolgozott ki és működtet az összeférhetetlenségi esetek elkerülése, illetve közzététele érdekében. A jelen marketingközlemény készítésében részt vevő személyekre vonatkozó és a marketingközleménnyel kapcsolatos egyéb lényeges információkat a következő oldalon, a linkre kattintva talál: Anyagaink jellemzői, összeférhetetlenségi szabályok
A 2023. december 31. előtti keltezésű tartalmakat eredetileg a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe állította össze, és a KBC Equitas oldalán (www.kbcequitas.hu) voltak elérhetőek.